Manifeszt 3.0 - BGE

45152529_2090501964334049_3507324758393880576_o.jpg

Első alkalommal jártam a Manifeszten, sőt a BGE-n is a BGE Markó utcai kampuszán, de a harmadszorra szervezett kulturális minifesztivál a budapesti egyetemi rendezvények sorában méltán állta meg a helyét a tervezett programmal és a magával a lebonyolítással. Természetesen itt is voltak kisebb bakik, de a témák és azok feldolgozása érdekesen és pörgősen történt, így nem vált unalmassá a hallgatóknak szóló esemény.


Máté Balázs Online bormarketing kihívások és válaszok előadásából megtudhattuk, hogy vannak hazai jó példák bormarketingre, de nagyon gyerekcipőben jár a szakma. Annak ellenére, hogy Balázs sikeres vállalkozó - marketing kulcsszóra a második a wikipédia után - és egyetemi tanár, vagy talán pont ezek miatt először úgy tűnt, hogy  felsorolta egy találomra kiválasztott online marketing tankönyv tartalomjegyzékét, de átlendülve ezen végül egy jó előadássá és kerek egésszé állt össze a prezentáció és átjött az üzenet: szerinte a bormarketingnek rengeteg lehetősége van az online marketingen belül, amit nem igen használnak ki manapság a termelők. A hallgatósággal való interakció is hozzátett előadásához, amelyből kiderült, hogy a hallgatók rosszul tippeltek és nem a social média a legmegfelelőbb eszköz az online bormarketing eszköztárában, hanem sokkal inkább a Google Ads féle kereső és tartalmi hálózatba érdemes fektetni a SEO mellett.

Juhász Ádám a Juhász Testvérek Pincészettől az Újszerű megoldások a bormarketingben címmel tartott előadást, amelyben bemutatta a Juhász Rosé sikerének kulisszatitkait. Borfogyasztóként, és tudatos vásárlóként talán feltűnt a kedves olvasóknak az új Juhász Rosé bevezetésekor egy kis málna matrica a borosüvegeken. Ez a megkülönböztető jelzés az egyik innovációs eleme a külföldön tanultak hazai termékfejlesztésnek, amely mellett professzionális borkészítési eljárások is kellettek a sikerhez. Hiszen a fröccsből ismerős pezsgés tette méltán kedveltté a fiatal célcsoportban az új terméket, ami szintén egy jelentős innovációnak számít a hazai piacon. A dologban több érdekesség is van. Az egyik, hogy a két innovációs elem egymást erősítette, kiegészítette, azok nem öncélúak voltak, másrészt az, hogy ezek tudatos használata jelentette a sikert, ami mégis a szerencsén múlt, hiszen 2018-ban már választás elé kerültek. Vagy leveszik a málnás matricát, vagy a bor kategóriából kell kikerülnie a terméknek és ezzel a borospolcról is. Sikeres piaci hack lett így a matrica használata, amely a hatalmas eladási sikeren keresztül nagyon nagy ismertséget szerzett a bornak és a Juhász Testvérek Pincészetnek, így később az is jó döntésnek bizonyult, hogy a matrica eltávolítása és a termék borospolcon hagyása mellett döntöttek. Ádám a rosé és a közösségi média kapcsán megemlítette, hogy a követőik belőlük, a családból szeretnének egy részt kapni a posztokon keresztül, de ez nem elég, mert az igazán népszerű bejegyzéseik, a bővülő kínálatuk, és programjaik (Rendezvényház, kóstoltatás stb). még mindig a roséhoz kapcsolódnak.


A kerekasztal-beszélgetéshez a közönség is csatlakozhatott volna, azonban sajnos szokás szerint nagyon kevés kérdés érkezett a hallgatóságtól, így a szakértők egymással beszélgettek. Többek között a bormarketingben rejlő együttműködési lehetőségekről és a borfogyasztásról is szó volt, amiből megtudtuk, hogy az ország területén belül is jelentős a megítélése a normál és túlzott borfogyasztásnak 4 dl-től 1,5 l-ig, illetve, hogy elég alacsony a hazai éves borfogyasztás mértéke a nemzetközi viszonylathoz képest szerény éves 25 literrel.


A kerekasztal-beszélgetésben előjött még az influenszerek kérdése is, de Magyarországon ez a botránytól függetlenül még nehezen mérhető üzletileg (Máté Balázsék mérik az influenszer "értékét", de üzleti eredményre ez nehezen fordítható le). Juhász Ádám nemcsak borászként és ügyvezetőként, hanem influenszerként is jó példával szolgált, igaz nem ők használtak influenszert, hanem ő maga vált egy öltönyszalon influenszerévé, amely a báli szezonban megemelte a szalon fiatal vásárlóinak számát.


Ezt követően Dr. Baán László főigazgató mesélt az újranyitott Szépművészeti Múzeumról, amikor a borkóstoló miatt kevésbé volt jelen a hallgatóság, de aki figyelt, az nemcsak a felújításról, az épületről, a múzeumról, a művészeti nevelésről, a nemzetközi trendekről, látogatószámokról, kiállításszervezésről, hanem véletlen szülte közösségi média akcióról, valamint művekről és művésszé válásról is hallhatott történeteket. Az elhagyott plüss figura ugyan nem hozott akkora látogatottságot, mint az első nagy durranás, a Monet kiállítás, vagy az idei Frida Kahlo, de mindenképpen jó irány a látogatóval való kommunikációra. A legutóbbi Banksy árverésen történt Banksy mű (félig) megsemmisülése mellett a New York-i Mona Lisa kiállítás megvalósulása is szuper nemzetközi példa volt, amely a First Lady-knek köszönhetően jött létre. Dr. Baán László kiemelte, hogy a modern eszközök elterjedésének ellenére - ahol mobilon bárki megnézhet szinte bármit, jobb minőségben, mint a valóságban - szerinte a múzeumoknak mindig is meg lesz az a privilégiuma, hogy az emberek az eredetit akarják megtekinteni. Erről talán majd máshol lesz lehetőség vitázni, mert ugyan a viccként felhozott másolati kiállításra ma még nem menne el senki, de a printek, 3D printek korában akár ebben is bekövetkezhet változás. (a szerző)


Az aktuális Frida Kahlo kiállítás popkulturális művei között a tetoválások is szerepet kaptak: egy tetovált látogató a kurátor kérésére jelezte, hogy neki már van Frida Kahlo tetoválása is. Ezt eddig bárki meg is tehette, mert nem volt szabályozva, de ez a jövőben változhat.


Az egyetem bora választás eredményhirdetése, a Stand up Comedy Hadházi Lacival és Járai Márk Akusztik előtt már csak Bartha Álmos előadását hallhatta a nagyérdemű a kérdésekről és a quizekről, ami szokás szerint szuper volt, de mivel a TED előadásként is elhangzott már hasonló, így tudósítás helyett inkább az eredeti meghallgatását javaslom:

 



Kimaradt valami? Írd meg kommentben!