A Corvinus Egyetemen mutatta be új könyvét Barabási Albert-László rocksztár kutató, aki mint megtudtuk, nem volt mindig sikeres és hálózatelmélet mellett a kitartó munka segítette hozzá a sikerhez. De mi is a siker és mi kell hozzá? Ezt járja körül legújabb könyvében a Képletben.

A sikerkutatás Barabási Albert-László életébe a kudarcon keresztül jött, mert amikor egyik hallgatójának nem sikerült sehogy sem tudományos folyóiratban publikálnia a katasztrófákról szóló kutatását, akkor a kutató kijelentette, hogy nem akar több kudarcot, amire Barabási Albert-László javasolta, hogy jó, akkor kutassa a sikert. Aztán a félig viccnek szánt választ tovább gondolva elkezdtek közösen kutatni a témában és ez valóban meghozta az áttörést.

Ez azért vált lehetővé, mert Barabási Albert-László szerint a siker képletezhető, amelyet természetesen a saját esetére is vonatkoztathatunk. Mely szerint a sikerhez szükség van belső tudásra, ami véletlen ötlettel kombinálva hozhatja el a sikert. De végig hangsúlyozza, hogy mindkét része elengedhetetlen, azaz tudás nélkül egy jó ötlettel a siker rövid távú lesz, vagy ki sem tud teljesen bontakozni, de fordítva is igaz és a véletlen ötletek folyamatos próbálgatása nélkül sem jöhet létre.

Ezekről a véletlen ötletekről megtudunk még egy fontos dolgot, hogy az ötletek azok közösek. Olyan értelemben, hogy nem teljesen egyedik, és ezért van szükség a képlet másik elemére, a tudásra, hiszen a tudás, a tapasztalaton keresztül minden emberben más és más, így azt az azonos ötlettel kombinálva teljesen más eredményt hozhat.

Sokan ezt szerencsének definiálják, de a tudós megjegyzi, hogy jobb ezt inkább véletlennek kezelni, mert a szerencse nem, de a véletlen az mérhető, így tudományosan vizsgálható. Így kerül az a sikerképletbe sok minden más mellett.

Ahhoz, hogy minden érthető legyen elmagyarázza, hogy az említett tudás az nem más mint, amikor azt aktívan használjuk, azaz teljesítményről beszélünk a siker kapcsán, ami az ember sajátja. Ezzel szemben a siker, az közösségi. A társadalom, pontosabban szakmákon belüli szakmai közösség dönti el, hogy valami sikeres-e vagy sem, azaz egyedül egy személy kontextustól függetlenül nem lehet sikeres.

Továbbmenve ezen a logikán megvilágítja, hogy azért is nehéz a sikert mérni és kutatni a fentieken túl, mert nagyon könnyű választani gyenge és nagyon magas teljesítmény között, azonban nagyon nehéz, sőt még a sportból is hoz példát, ahol egyáltalán nem lehet a teljesítményben különbséget tenni, mert a mérési eszközök nem állnak rendelkezésre. De ebből látszik, hogy nem csak a teljesítményen múlik a siker, mert az azonos kiemelkedő teljesményt nyújtók között lesz aki sikeressé válik és lesz aki nem.

A teljesítményt mérni még nehezebb más területeken, mint például a művészeknél, így ez egy tökéletes példa a hálózatelméleten alapuló sikerképlet megértésének. Ez azért bonyolultabb kérdés, mert a művszet kontextus függő, így a teljesítmény attól függ, hogy ki mit gondol az adott műről, művészről. A telejsítmény mellett a legfontosabb tényezővé művészek esetén a kiállítások helyszíne emelkedik. Azaz Barabási Albert-László kutatásai alapján egy művész első 5 kiállítási helyszínéből megjósolható annak sikeressége, sőt még az is, hogy hol fogják legközelebb befogadni, mint kiállítót. Érdekes plusz adalék, hogy a sikeres művészek 95%-át még életükben is elismerték, így senki ne várja a halála utáni felfedezésre.

Az előadó elmeséli a mindenki által ismert állásinterjú helyzetet a saját példáján, hogy általában az utolsóknt meghallgatott jelentkező kapja az állást, ami vele is előfordult. Azonban itt több tényező együtteséről van szó:

Egyre jobban figyeljük az újabb és újabb jelölteket, tehát nem csak arról van szó, hogy mit hallottunk utoljára. Tovább mi magunk is egyre jobban belejövünk az interjú helyzetbe és egyre relevánsabb és egyre jobb kérdéseket teszünk fel, amelyre könnyebb jól válaszolni.

Említ még két érdekes kísérletet, mely szerint tárgyalások hanganyagának rögzítéséből, pontosabban csak azok hangszínélből, nem pedig tartalmából 85%-os pontossággal meghatározható, hogy kik fogják elnyerni a tárgyalás tétjét, a támogatást.

És az is érdekes kutatás, hogy az egyetem után 10 évvel megvizsgált fizetések mi alapján változnak és azt találták, hogy nem az elvégzett iskola, nem a jegyek alapján változnak. A legfontosabb tényező, hogy melyik volt a legmagasabb intézmény, amit megjelöltek a felvételin, függetlenül attól, hogy melyikre vették fel, vagy melyikre mentek végül. Mert ez az ambícióból fakadó identitástudat erősebb a többi faktornál.

Az egyéni sikereken túl, mely lehet szubjektív, hogy le tudta valaki futni a maratont és lehet objektív, hogy elsőként tudta azt lefutni a sikernek sok formája van. Ilyen például a belső értékek, így ilyen “kisebb” belső sikerekre is szükség van az objetkív siker elréséhez. Ez talán a well being-hez kapcsolódik. (jól lenni). Ilyen pl egy cikk befejezése, vagy időben odaérni valahova. Kinek mi. Dezek nem összehasonlíthatóan mérhető teljesítmények.

Fontos kitekintőként felvetődik a kötődés és a szeretet mérhetősége, amely szerinte talán csak rossz indikátort használ, hiszen pl az ölelések száma jelezheti azt.

Az egyéni sikerekről a közösségiekre terelődik a szó és kiderül és világossá válik, hogy egy jól működő csoporthoz egyensúly szükséges, amit a diverzitás és az egymásra figyelés adhat meg, hangadó nélkül. Az igazi újításhoz azonban egy jó vezető kell, aki szinte egyedül csinálja a dolgát, de mindenben támogatják a csoporttagok.

A halhatatlanná váláshoz azonban még további rétegeit meg kell vizsgálni a sikernek. Az egyik, amikor tudunk valaki sikeréről, azaz az aktív tudásunk része. Ez természetesen alapfeltétele, de nem elegendő. Valódi halhatatlan sikerről akkor beszélhetünk, ha azt a kultúra átveszi és referencia pontként utal rá.

Extra tipp vállalkozóknak, hogy alapítótársat lehetőleg másik hálózatból/országból/földrészről válasszanak a siker érdekében, ami a Prezi, Ustream és NNG esetében is bejött.

Barabási Albert-László - A képlet című könyvét mindenkinek ajánljuk, ahogy a korábbi munkáit és videóit is:

Miután egy sör mellett jött az ötlet, hogy miért külföldi sört iszunk, ha valami különleges sörre vágyunk, és miért nem magyart, megszületett az elhatározás, hogy jobban utánanézzenek a későbbi Horizont sörfőzde alapítói a magyar sörpiaci lehetőségeknek. 

A több, mint 7 éve indult történet még jóval a ma már sörforradalomnak nevezett időszakkal együtt indult és a srácok a klasszikus startup receptet követve próbáltak meg elindulni, de nem ment egyszerűen, mert a 3F (Friend, Family, Fools) nem lelkesedett a minőségi sörfőzésért, annak ellenére, hogy a srácok nemzetközi trendeket és a hazai viszonyokat is kielemezték és üzleti terveket írtak. Végül akadt egy befektető, ahol a pitchnél tovább jutottak, olyannyira, hogy bérfőzéssel megméretteték magukat a piacon. Mondhatni élesben teszteltek. Ez olyannyira bejött, hogy a második szezonban az iparági és saját fejlődésük miatt a partnerük már nem tudta kiszolgálni az elvárt volument, így kénytelenek voltak az eredeti, azaz a saját kisüzemi sörfőzde megalapításához hozzáfogni. 

Ekkor cserélődtek a társak, befektetők és növekedtek, az eddigre talán már inkább kifacsart és rossz hangzású kézműves helyett megalapították a kraft sör összefogást, ami a minőségi sörfőzés védjegyévé vált. Ezzel az iparágba érkező szerencselovagokat is ki lehetett rekeszteni és valódi sörkultúrát :) hozni az üzletbe. 

A kóstolón megtudhadtuk az IPA típusú sör történetét, amit itt olvashattok el >> És azt, hogy a folyamatos kísérletezés teszi őket sikeressé. Ez olyannyira igaz, hogy a próbálgatásokhoz Brewie (szintén egy sikeres magyar startup) gépet is használnak, ami az otthoni sörfőző trend felfutása mellett ezen keresztül akár egy B2B piacot is találhat magának, hiszen a hasonló kisüzemi kezdeményesek gombamód szaporodnak a világban. 

Érdekes adalék, hogy Dudok Ádám a Horizont Sör alapítója ma már nem merne ezen a piacon elindulni új versenyzőként, mert szerinte kezd letisztulni a piac, ahova szükséges egy bizonyos méret-gazdaságosság, amit ők már persze jelenleg megugrottak a jelenlegi termeléssel. 

Gratulálunk a rangos nemzetközi díjhoz. 

Fun Fact: A régi kőbányai sörgyár területén több kraft sör gyártóval osztoznak a helyszínen, melyre a meglévő és használható sör/élelmiszer infrastruktúra miatt is esett a választás. 

ps: Legközelebb gyertek, mert a meetupról ugyan beszámolunk, de a kóstolót személyesen kell átélnetek! Addig is kövessétek a Spin-Off Klubot is!