A rendezvényen egymás mellett futott az élelmiszer és az egészség szekció, ahol ígéretes jelöltek mutatkoztak be, köztük magyar központú, vegyes csapat is. Az indulók és a nyertesek is elérhetőek ezen a linken >>

A díjátadót Dr. Gyula Dékány nyitotta meg, aki olyan inspiráló gondolatokat osztotta meg, ami miatt ez a blogbejegyzés megszületett és talán másokat is inspirál: 

Dr. Gyula Dékány elmesélte, hogy milyen hátránnyal indult a nemzetközi üzleti világban Budapestről és hogy mennyire le vagyunk maradva tudásban Nyugat-, sőt Kelet-Európához képest is, azonban van egy nagyon nagy előnyünk, amely az előbbit ugyan nem helyettesíti, de szükséges sikertényező. Ez a kreativitás.

Ezt korábban egy elcsépelt magyar, talán nem is létező tulajdonságnak gondoltam, de Dr. Gyula Dékánynak elhiszem a szükségességét és létezését, hiszen a Magyarországról indulva külföldön nagyon sikeres lett. Bizonyára a kreativitás is fejleszthető, de kisebb mértékben, mint a tudás. A hiányzó tudás azonban megszerezhető és így már mindkettő megléte jóval sikeresebbé tehet bennünket. De ehhez a kitartásra és a rugalmasságra is szükség van. Üzleti elképzeléseihez sosem ott kapott támogatást ahol kért, de végül szerencsével mindig hozzájutott valahol, igaz nem a várt helyről. Így került Londonból Ausztráliába, majd Dániába, ahol szintén a szerencsének és döntéshozók feleségeinek véletlen találkozásával tudott továbblépni. 

Kifejtette még, hogy nem kedveli a versenyt, ami a fenti gondolatmenet alapján teljesen érthető, hiszen a hiányzó dolgok kollaborációval pótolhatóak, ezért is törekszik erre és elmondása szerint ez hozta meg a sikert számára a https://www.glycom.com/ és a https://www.carbocode.com esetében is. 

Nyáry Krisztián nem csak író, szerkesztő, hanem szuper beszélgetőpartner is, ezt bizonyította újfent Szederkényi Olga újságíró vezette pódiumbeszélgetésen.

Krisztián nem félt felvállalni kíváncsiságát és elmesélte, hogy valóban szeret belehallgatni a buszon mások diskurzusába, de viccesen egyből fel is menti magát, hogy a levéltárosokank, könyvtárosoknak pecsétes papírja van róla, hogy mások, akár intim leveleibe is beleolvashassanak. 

A  most megjelent Írjál és szeressél könyve kapcsán a felolvasott részleteken keresztül bepillantást nyertünk az alkotás folyamatába, és megtudtuk, hogy már pályája eleje óta gyűjti a szerelmes leveleket, amelyeknek végül ebben a könyvben talált megfelelő helyet. A szerkesztésnél a szerelem állomásait követte, hogy teljes egészet kapjunk, mert időrendben zavaró lenne az 1500-as évektől az 1970-ig tartó szemezgetés. Sokszor a szerelmes levelekre érkezett válaszok annyi pluszt adnak egy-egy történethez, hogy azokkal kiegésztve kerültek a kötetbe az alkotások. Mert, hogy alkotásokról beszélünk, mégha ezek a legszemélyesebb vallomások is egyben. Olyannyira tisztában voltak ezek az egyetemes irodalomba kerülésével, hogy ki is kacsintanak az olvasó felé és az utódok is megerősítik, hogy annak ellenére hogy például egy házasságtöréshez kapcsolódó levelet a házastárs előtt el akartak titkolni, azokat mégis a teljes nyilvánosságnak írták és az időre bízták a szerencséjüket. De olyan is akadt, ahol szerelmes levélben számolnak be másik szerelmükről, vagy akár a megcsalt fél ír levelet a csábítónak. A szerelmi háromszögek drámái mellett a szerelem legszebb pillanatait legjobban kifejező művek méltán teszik majd népszerűvé ezt a kötetet. 

A szerelem a levelek szerint is nagyon bonyolult tud lenni, mint társas kapcsolat, de mint egyéni élmény is. Erről a kitárulkozásról beszélgettek már hármasban dr. Bánki György pszichiáterrel a színpadon, akivel egyetértettek abban, hogy bizonyos társadalmi rétegeknek jóval többet elnézett a társadalom szerelem terén, például az arisztokráciának, művészeknek. 

Nyáry Krisztián arra biztatja az olvasót, hogy írjon szerelmes levelet, de nem árulta el, ő mikor írt utoljára. A közönségtől viszont megtudtuk, hogy a jelenlévők kevesebb mint 10% írt szerelmes levelet mostanában. A  technológiai változásokat is vizsgálták és az esetleges 1 hét internet nélkül klasszikus kérdés is felmerült, de hiába vették bele a végeláthatatlan chat üzenet folyamokat, így is kevesen emelték a kezüket ennél a kérdésnél igen válaszként. 

dr. Bánki György is beszúrt egy rámenős részletet nemzetközi példaként, ami bizonyára másoknak is megragadt: 

"Álmomban láttam házastársainkat szeretkezni, álljunk bosszút rajtuk!" 

Ennél hol csipősebbek hol odaadóbbak már csak a slammerek voltak magyar írók, költők szerelmeslevelei által inspirálva: Basch Péter, Nyáry Luca, Kemény Zsófi, Pion István

Az elmaradt videóbejátszás itt érhető el: